P. Szőke JánosSzáznyolcvan hónap eseményei

Eddig mindig három hónap eseményeiről szólt a beszámolóm. Úgy érzem, az utolsó év eseményei feljogosítanak, hogy egyszer változtassak a címen. Azért teszem, mert 1995 májusában indítottuk el lapunkat, jelen számunk a 60., és ha ezt megszorozzuk hárommal, 180-at kapunk. Erről az elmúlt 180 hónapról szeretnék most szólni.
Amikor elhatároztam, hogy vállalom a posztulátori munkát, felkerestem a Szenttéavatási Kongregáció illetékes vezetőjét, aki testvéri bátorítást adott: „Ha mindennap történik valami, meglátja, hogy látszani fog a munka eredménye is. Imádkozzon az ügyek előmeneteléért és tegyen is valamit értük.” 1994 szeptemberében települtem haza Magyarországra azért, hogy a boldoggá avatások ügyével foglalkozzam. 1995-ben jelentettük meg először ezt a kis füzetet, de a tényleges munka már szeptemberben elkezdődött, ezért tulajdonképpen a 180 hónap még 8 hónappal bővül. A közel 16 év nagyon hosszú idő. Történt is valami. Sajnos az eljárások történetét nem lehet részletezni. Azokról, akiknek az ügyét más kezdte el, alig teszek említést, noha ők is a magyar szentekhez tartoznak.

Tartalom

Boldoggá és szentté avatások 1994-től napjainkig

Két új boldoggá avatás Erdélyben

Dr. Meszlényi Zoltán Lajos boldoggá avatása

Emésztő gondjainkban pártfogóink

Új boldoggá avatási eljárás

Rövid válasz hosszú és bonyolult levelekre

Egy levél Svédországból

Az igazságot ne hallgassuk el

Milyennek láttam Orosz Péter vértanú püspököt

A kárpátaljai római katolikus papok életáldozata

Engesztelő zarándoklat

Impresszum

Boldoggá és szentté avatások 1994-től napjainkig

Elkezdés dátuma Leadás Rómába

1. Boldog Romzsa Tódor (1911–1947) 1995. július 12. 1997. november 8.
boldoggá avatás: 2001. június 27. szentté avatás elindítása: 2002. december 28.
2. Boldog Salkaházi Sára (1899–1944) 1996. július 15. 1998. május 18.
boldoggá avatás: 2006. szeptember 17.
3. Boldog Meszlényi Zoltán (1892–1951) 2004. március 10. 2006. január 10.
boldoggá avatás: 2009. október 31.
4. Bálint Sándor (1904–1980) 2005. január 3. 2006. november 13.
5. Bogdánffy Szilárd (1911–1953) 1995. január 20. 1997. november 8.
6. Chira Sándor (1897–1983) +78 1997. december 14.
7. Györgypál Albert (1914–1947) 2003. március 19.
8. Marton Boldizsár (1887–1966) 1993. augusztus 20. 2001. december 21.
9. Márton Áron (1896–1980) 1994. július 26. 1996. december 5.
10. Mindszenty József (1892–1975) 1994. március 19. 1996. október 17.
11. Orosz Péter (1917–1953) 2005. február 28.
12. Pásztor Ferenc (1880–1951) + 17 2006. január 3.
13. Sándor István (1914–1953) 2003. december 10. 2007. december 10.
14. Scheffler János (1887–1952) 1994. december 8. 1996. december 5.

Az ügyek intézése folyamán Chira Sándor (1897–1983) és Orosz Péter (1917–1953) boldoggá avatási ügyében változás történt. Kiderült, hogy Orosz Péter eljárásának több tanúja van, ezért lehetséges lett a gyorsabb munka, így őt külön ügyként kezeljük. Ezért szaporodott 14 személyre a boldoggá és szentté avatandók száma. A tanúk egy részét már kihallgattuk, ez jelentős előrelé-pést jelent. A 14 eljárásból már 10 ügy Rómában van és folyik a vizsgálatuk. Három személy már boldoggá lett avatva. Meg kell említenem, hogy Chira Sándor ügye mellett még a 78 kárpátaljai görög katolikus pap boldoggá avatásához sok iratot (irattári kutatás, tanúvallomások) kell beszerezni. Folyamatban van még Pásztor Ferenc kárpátaljai római katolikus plébános és 17 társának is az ügye.

Két új boldoggá avatás Erdélyben

Márton Áron, Erdély hitvalló püspöke, Dr. Scheffler János vértanú, a Szatmári Egyházmegye püspöke és Bogdánffy Szilárd titokban szentelt nagyváradi püspök boldoggá avatása már több mint 15 éve elkezdődött. Az akták 1997 óta Rómában vannak. A hitvalló Márton Áron esetében csodára várunk, Scheffler János és Bogdánffy Szilárd Isten Szolgái vértanúk voltak. Esetükben hősies életáldozatként a Szentatya felmentheti őket, mint ahogyan tette is, az elismert csoda alól.
Tehát, ez a két eset már legalább nyolc éve le lett zárva a Positio leadásával és ott porosodott Rómában az irattár állványain. Senki nem tudja, miért. Különböző érvekről hallottunk. Egy tűnik elfogadhatónak: szerették volna, ha a boldoggá avatandók között lett volna egy román nemzetiségű is, és egyszerre kerülnek az oltárra. A három magyar mellé tíz év alatt nem volt lehetőségük, hogy elkészüljön egy is, valószínűleg ezért a késés.
Az ügy nem állt le, hanem szép lassan beérett: a szatmári és a váradi két főpap ügyében a teológus és bíboros szakértők véleményezése befejezés alatt áll. Utána csak a Szentatya nyilatkozata szükséges és a boldoggá avatás kézzel elérhető távolságba kerül.

Többek kérdésére válaszolva közlöm, hogy Boldog Apor Vilmos, Boldog Batthyány-Strattmann László, Boldog IV. Károly, Bogner Mária Margit, Kaszap István, Bódi Mária Magdolna, Brenner János ügyeit az illetékes egyházmegye, illetve a szerzetesrend intézi.

Nem kétséges:
a boldoggá avatások előkészítése (szakértők, fordítás, nyomdaköltség stb.) egyedül Olvasóink nagylelkű adományaiból lehetséges.
Kérjük, imádkozzanak, hogy sikeres legyen a munkánk és önkéntes hozzájárulásaikkal (a mellékelt csekken,
valamint adójuk 1%-ának felajánlásával)
támogassák Alapítványunkat.

P. Szőke János

Dr. Meszlényi Zoltán Lajos boldoggá avatása

2009. október 31.

Őszentsége XVI. Benedek pápa 2009. július 3-án hagyta jóvá azt a dokumentumot, melyben elismeri Meszlényi Zoltán Lajos esztergomi segédpüspök vértanúságát. Mártír püspökünket ünnepi szentmise keretében avatta boldoggá az Esztergomi Bazilikában 2009. október 31-én Erdő Péter bíboros, prímás, Esztergom-budapesti érsek és Angelo Amato érsek, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának prefektusa.

A boldoggá avatás szertartása:

Andrea Ambrosi posztulátor olasz nyelven és P. Szőke János SDB viceposztulátor magyar nyelven kéri, hogy avassák boldoggá Meszlényi Zoltán Lajos segédpüspököt, majd röviden ismertetik Isten Szolgájának életrajzát.

Főtisztelendő és Eminenciás Bíboros Úr!
Főtisztelendő és Excellenciás Érsek és Püspök Urak!
Főtisztelendő Paptestvérek!
Krisztusban Kedves Testvérek!

Az Esztergom-budapesti Főegyházmegye az elmúlt években megvizsgálta dr. Meszlényi Zoltán Lajos püspök életét és vértanúságának körülményeit, melynek alapján Erdő Péter bíboros, prímás, érsek azt kérte a Szentatyától, XVI. Benedek pápától, hogy Isten Szolgáját avassa boldoggá.

Andrea Ambrosi posztulátor és P. Szőke János SDB viceposztulátorMeszlényi Zoltán Lajos 1892. január 2-án született Hatvanban. Esztergomban a bencés gimnáziumban érettségizett, majd pártfogója, Vaszary Kolos bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek Rómába küldte, ahol teológiát tanult a Collegium Germanicum-Hunga-ricumban. 1915. október 28-án szentelték pappá.

1917-től Csernoch János bíboros hercegprímás megbízásából a prímási palotában dolgozott. 1931-ben lett a főkáptalan tagja, nógrádi és honti főesperes, majd a káptalan helynöke.

XI. Piusz pápa kinevezése nyomán, 1937. október 28-án Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás, Breyer István győri megyéspüspök és Kriston Endre püspök Sinope címzetes püspökévé szentelte. Ettől a pillanattól a mindenkori hercegprímás, esztergomi érsek segédpüspöke lett.

Amikor az állambiztonsági szervek Mindszenty József bíboros, hercegprímást 1948. december 26-án letartóztatták, majd koncepciós perben elítélték, a kinevezett érseki helynököt, Drahos Jánost pedig megölték, ő lett az esztergomi érseki helynök. Helynöki székfoglalójában szinte ígéretet tett: „Krisztus hű pásztoraként a hitet és az Egyházunk iránti hűséget nem tagadom soha! Isten engem úgy segéljen!”

Meszlényi Zoltán püspököt 1950. június 29-én, 17 óra 30 perckor hurcolták el esztergomi lakásából az állambiztonsági szervek emberei. A kistarcsai internálótáborba került, ahol elkülönítve őrizték és kínozták. A kínzások, ütlegelések és végkimerülés következtében 1951. március 4-én meghalt. Hamvait a Rákoskeresztúri új köztemető területén temették el. 1966. június 24-én földi maradványait exhumálták, és az Esztergomi Bazilikában helyezték örök nyugalomra.

A Szentatya képviseletében Angelo Amato érsek úr felolvassa a boldoggá avatásról szóló apostoli levelet.

Elfogadva testvérünk, Erdő Péter bíboros, Esztergom-budapesti érsek, valamint sok más püspök testvérünk és számos hívő kérését, és miután megkértük a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának véleményét is, apostoli tekintélyünkkel megengedjük, hogy Isten Szolgája Meszlényi Zoltán Lajos vértanú püspököt, aki Isten Szolgájával, Mindszenty József bíborossal együttműködve, odaadóan és nagylelkűen végezte a lelkipásztori szolgálatát, és rövid időn belül, hitét megvallva életét áldozta Krisztusért, mától kezdve boldogként tiszteljék, és hogy ünnepét megtarthassák a jogban előírt helyeken és módon minden év március 4-én, mennyei születésének napján.

Kelt Rómában, Szent Péter székénél, az Úr 2009., pápaságunk ötödik évében
XVI. Benedek pápa

Könyörögjünk!

Mindenható, örök Isten, te megadtad Boldog Zoltán vértanú püspöknek, hogy beléd vetett bizalommal hűségesen végezze szolgálatát. Kérünk, tekints szenvedésekben bővelkedő áldozatos életére, és amint ő egykor szavával és példájával a rábízottak segítségére volt, úgy most mi is érezzük hatékony közbenjárását.

Részlet Dr. Erdő Péter bíboros homíliájából

Boldog Zoltán püspök! Eljöttünk, hogy meghajoljunk vértanúságod nagysága előtt. Eljöttünk, hogy ujjongva fogadjuk Benedek pápa döntését és az oltáron tiszteljünk Téged, nemzetünk szentjei és boldogjai sorában. Eljöttünk, hogy beletekintsünk bizalmad és hűséged tiszta tükrébe és a pártfogásodat kérjük. Könyörögj Püspöki Karunkért, papságunkért és szerzeteseinkért, hogy fáradhatatlanul és lelkiismeretesen szenteljük az életünket Krisztus ügyének! Könyörögj egész népünkért, hogy meggyógyítsa Isten lelkünk sok sebét, hogy boldoggá avatásod legyen a mi számunkra is a kiengesztelődés nagy ünnepe, hogy múltunk sérelmei az irgalmasság fényében már ne a keserűség és a széthúzás forrásai legyenek, hanem a megértés és a megbékélés útját mutassák! Könyörögj mindazokért, akik igazságtalanságot szenvedtek, mert a megbocsátás csodálatos lehetősége mindig az ő kezükben van. Könyörögj értünk, hogy őszintén bánjuk, ha sérelmet vagy szenvedést okoztunk másoknak, és legyünk készek a kiengesztelődésre! Könyörögj mindnyájunkért, hogy a szívek megújulása tegye jobbá, boldogabbá körülöttünk a világot és vezessen el minél több embert Krisztushoz, aki végső és teljes boldogságunk! Ámen.

Forrás: Magyar Kurír (kép), Adoremus – különszám (szöveg),
Meszlényi Zoltánról készült kép Hertay Mária rézkarca alapján

Emésztő gondjainkban pártfogóink

 

felső sor balról jobbra:

1. Orosz Péter Hűség az Egyházhoz
2. Boldog Romzsa Tódor Jószomszédi viszony a Kárpát-medencében
3. Boldog Meszlényi Zoltán Lajos Főpapi szolgálat, hűség
4. Mindszenty József Oktatás-nevelés, sajtó, egyházi intézmények

2. félsor

5. Pásztor Ferenc és társai Kitartás az üldöztetésben
6. Chira Sándor és társai Hűség az Egyházhoz

3. sor:

7. Márton Áron Emberi jogok, kisebbség
8. Scheffler János Egyházhűség, papi utánpótlás
9. Bogdánffy Szilárd Szenvedés, megalázottság
10. Boldog Salkaházi Sára A felebaráti szeretet hősies gyakorlása

4. sor:

11. Sándor István SDB Hittan, nevelés, keresztény sajtó
12. P. Marton Boldizsár OCD Lelkipásztorok, megszentelt élet
13. Bálint Sándor Vallás és tudomány
14. Györgypál Albert Papi öntudat, hitoktatás

Új boldoggá avatási eljárás?

Jelen számunkban már tizennégy beindult boldoggá- és szentté avatási eljárásról írok. Egy táblázaton látható a beindítások idõpontja és az akták Rómába történt leadásának dátuma, valamint a három boldoggá avatott neve. Az első boldoggá avatás ügyét is nehezen vállaltam. A felelősség végül is a Szentatyáé, én „csak” egy jelentéktelen „kéz alá dolgozó” vagyok. Mégis, úgy érzem, hogy a munkám, amelyet többen árgus szemekkel átvizsgálnak, a Magyar Egyház és a Nemzet számára fontos, hiszen az oltár dicsőségére kerülők jó katolikusok és jó magyarok is voltak.
2010. január 15-én Fehér Anna nővér, a Vakok Intézetének vezetője felhívott: 17-én lesz Hummel Kornél atya halálának 65. évfordulója. Ez alkalomból szentmisét mutatnak be, melyre tisztelettel meghívnak engem is.
Kornél atya
• 1907-ben született Budapesten. A teológiát Esztergomban végezte.
• 1929-ben szentelték pappá.
• Káplán volt Balassagyarmaton, Zuglóban és Terézvárosban.
• 1935-től a látássérültek hitoktatója és lelki gondozója.
• 1945. január 17-én életének 38., papságának 16. évében az angyali erény védelmének áldozataként fejezte be életét. Egy orosz katona lőtte le. Utolsó szavai: „Deo gratias” – „Istennek hála” volt.
• Életében gyakran hangoztatta: „Isten derék papja akarok lenni.”; „A papi élet velejárója Krisztus keresztjének felvétele”.
• 18 éves korában megálmodta vértanúhalálát, erre készült is.
A szentmise után Anna nővér átadott egy Hummel atyáról szóló iratanyagot, és kért, hogy „intézkedjek” boldoggá avatása ügyében. A kérését az illetékesek felé továbbítottam.
Hummel Kornél vértanú hamvai a Vakok Batthyány László Római Katolikus Gyermekotthon, Óvoda, Általános Iskola (Budapest, XII., Mátyás Király út 29.) kertjében nyugszanak.

P. Szőke János

Ima boldoggá avatásáért

Urunk, Istenünk!
Irántunk való szeretetből példaképeket ajándékoztál nekünk szentjeidben.
Bizalommal kérünk, dicsőítsd meg Kornél pap szolgádat Egyházadban.
Ő mindenek fölött szeretett téged, a képmásodra teremtett embereken keresztül csak neked szolgált.
A látássérültek védelmében életét áldozta.
Add, hogy szentként tisztelhessük őt Egyházadban!
Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.

Rövid válasz hosszú és bonyolult levelekre

Olvasóink többször előforduló kérdéseire válaszolok:

1. kérdés: Miért nem lehet a katolikusok és az ortodoxok között egy csúcstalálkozót szervezni? Romzsa Tódor és Márton Áron kiváló pártfogói lehetnének az ügynek: Isten biztosan meghallgatja kérésüket.

Válasz: Jól ismerjük a vértanú és hitvalló püspök hozzáállását az ortodoxiához. Sokat tettek értük és keresték a jó kapcsolatot velük. Róma már régen törekszik arra, hogy a kapcsolat gyümölcsöző is legyen. Ha a Vértanúink–Hitvallóink olvasói imádkoznak a keresztények egységéért, biztosan segíteni fognak.

2. kérdés: Bűnt követek-e el, ha nem tudok minden boldogot tisztelni, mert vagy nem ismerem őket vagy az erényes életük számomra nem túlságosan vonzó.

Válasz: A boldogok és szentek tisztelete országok, egyházmegyék vagy földrészek illetve ismeretségük szerint terjed. Tiszteletüket az Egyház mindig ajánlotta. A szentek közössége mindig az Egyház lelki alaptőkéje volt.

3. kérdés: Miért nem avatják már boldoggá X. Y-t (ide számos szent jelölt nevét írhatnám)? A kérdés mellett a válaszhoz szabad teret engednek fantáziájuknak, ami sokszor elgondolkodtató vagy inkább elképesztő.

Válasz: Többször kifejtettem már: egyedül szent csak az Isten. Az ember az erények hősies gyakorlásával részesül az ő szentségében. Kifejezetten a pápa dönt arról, ki kerül a boldogok illetve a szentek hivatalos névsorába. Ha valaki ezt tudatosan akadályozza, az Egyház egyik évezredes hagyománya ellen, a szentek közössége ellen vét. Tudjuk, hogy Isten egyedül jogosult, hogy ítélkezzen ezek fölött is. Amikor az ember igyekszik igazságosan ítélkezni, abban sok hordalékot találunk. A szentek koszorúja az Egyház erőssége volt, most is az és az is marad.

P. Szőke János

Egy levél Svédországból

A feladó, az ország déli részén, Trelleborg nevű városban él. Sorait 2009 december végén adta postára. Olyan részletekre emlékezik viszsza, amelyeket nem lehet könnyek nélkül olvasni. Számomra bizonyíték, hogy a Gondviselés napjainkban is jelentkezik az embereken keresztül.

1963-ban egy erdélyi család körülményes és bonyodalmas úton került ki menekültként Svédországba, amikor ott mint magyar lelkész működtem. Levelükben ezt idézték fel. Az ottani hatóságok nagyvonalúan segítettek. Az első nehézség azonban az volt, hogy nehéz az utat megtalálni hozzájuk. A nyelvük idegen, nehéz útbaigazítást kapni. Gondot jelent egy telefonálás is, de egy csésze kávé is jó lenne közben. Én is Trelleborgban vártam négy rokonomat azon a tavaszi reggelen. Egy csapat lettünk. A délelőtt folyamán sikerült a menekülteket befogadóépületben elhelyezni. Rokonaimmal déltájban pedig már robogtam vonaton Stockholm felé.

Eddig a történet dióhéjban. A folytatás: azóta a családdal nem találkoztam. Kezükbe került egy Vértanúink–Hitvallóink folyóirat és abban véltek felismerni. Elnézést kértek, ha nem én lennék „az a P. Szőke”. Ami még jobban meglepett, hogy a kis folyóiratban felfedezték Márton Áron képét és a róla szóló írásokat. Örömmel állapították meg: „Ez a püspök bácsi már régen is segített nekünk!”

P. Szőke J.

Az igazságot ne hallgassuk el

Megható olvasni a KGB irattárában talált vagy az internálótáborból írt leveleket. A börtön magánya nyomasztó. Ez fokozódik, ha valakit azért zárnak be, mert egy valláshoz, népcsoporthoz tartozik. Megható levelet írt a lágerből id. Puskás László görög katolikus atya. Sajnálatos, hogy a nemzeti gyűlölködés még a kommunista rezsim által üldözöttek között is élt és esetenként ma is kidugja szarvait.

„1954. március 11. Szeretném, ha gyermekeim nem-csak katolikusok lennének, de magyarok is! Nem tehetek róla, bennem ez állandóan itt él és ég olthatatlan lánggal! Még életemben nem hallottam annyi rosszat népemről, amennyit az öt év alatt mondtak szemembe vagy fülem hallatára az ukrán rabtársaim. A legtöbb véleménye: »mongol horda, már régen el kellett volna pusztítani«. És minél többet hallottam, annál jelentéktelenebbé vált számomra, az aki mondta, és elfelejtettem, megbocsátottam minden hibáját.”

Így csak egy tudatos vértanú írhat!

P. Sz. J.

Milyennek láttam Orosz Péter vértanú püspököt?

Orosz atya életéből szeretnék felidézni mindent, ami számomra emlékezetes. Emlékszem, hogy Orosz atyát egy vasárnap láttam templomunkban, Bilkén, amikor a Szent Liturgiához készülődött. A kórus lépcsőjénél álltam. Orosz atya elindult, hogy megtömjénezze a templomot. Minden figyelmem rá irányult. Magas növésű volt, haja fekete, szemei fényesek, ajkai mély pirosak. Az 50. Zsoltár szavait mondta hangosan: „Könyörülj rajtam, Istenem...” Megkezdte a Szent Liturgiát, a hangja – mely kellemes tónusú, baritonhoz hasonló, erős volt – jól hallatszott a templom minden szegletében. Minden szavát jól lehetett érteni és hallani. Közben ő is odafigyelt a hívek énekére minden istentiszteleten. Jól emlékszem, kirzacsizmát viselt. Abban az időben katonainak nevezték: a csizmatalpak autógumiból voltak kivágva. A nadrágszárak ki voltak eresztve a csizmára, hogy betakarják. A csizmák ki voltak fényesítve, feketén csillogtak. Vastag gumitalpból a csizma orra felfelé hajlott, mint a szántalp. Öltönye nagyon viseltes volt, de nadrágja nagyon szépen ki volt vasalva, mintha új lett volna. Beszéde valószínűleg mindenki közül a legszebb volt, meggyőző, mindenki hallani akarta. Mindig rövid, pontosan, témába vágó válaszaival, mintha tanított, nevelt volna, biztosan érezte, mire van leginkább szükségünk. Mindig fejfedő nélkül volt, csak télen viselt valamit. Gyakran tartotta jobb kezét a mellén.

Ficák Emil visszaemlékezése

A kárpátaljai római katolikus papok életáldozata

A kísérlet, hogy a kárpátaljai Katolikus Egyházat elszakítsák Rómától, a helyi papság erős ellenállása következtében meghiúsult. Kárpátalja katolikus lelkészei tömegével vállalták inkább a börtönt, a mártírok tengernyi szenvedését, de nem voltak hajlandók arra, hogy az istentelenség fellegvárának számító Moszkvához csatlakozzanak. Ez az áldozatvállalás különösen is megmutatkozott a 19 elítélt római katolikus pap életében.

Bártfay Kálmán ugocsai főesperest, nagy-szőlősi plébánost (szül.: Eperjes, 1886. július 15., † Ungvár, 1964.) 1949. február 23-án tartóztatják le és a katolikusság megerősítéséért folytatott aktív munkájáért a szovjet Büntetőjogi Törvénykönyv 54.4. és 54.10.§ alapján 25 év javító-munkatáborban eltöltendő szabadságvesztésre ítélik.

Az ungvári börtönben eltöltött több hónapos éjszakai kihallgatásról Kálmán atya így számol be egy későbbi levelében:
„A lábam annyira megdagadt, hogy harisnyában jártam a kihallgatásra. Állandóan meghűléssel küszködtem. A rabkoszt annyira megviselte gyomromat, hogy éjjel-nappal hánytam és semmi orvosságban nem részesültem. Megszabadultam volna mindentől, ha elfogadom … ajánlatát és feladom elveimet. Szabadon bocsátást ígért, ha a helyettesemnél közbenjárok a görög katolikus papok pravoszláviába való áttéréssel kapcsolatos ellenállás megszüntetéséért. Ezt nem vállaltam!”

1949 szeptember elején már a kijevi börtön 33-as cellájának foglya több kárpátaljai lelkésszel. Kálmán atya így emlékszik vissza:
„Négy hétig a kijevi pincebörtönben voltam. Még a rajtam lévő ruhát is ellepte a penész. A vaspriccs véresre törte a vállamat. Lábam oly borzalmasan dagadt meg, hogy már a börtönorvos is a – a német fogolytársaim erélyes fellépésére – 3 órai vízszintes fekvést engedett meg. A halálra ítéltek kamrájában hetedmagammal szorongtam, a rögzített alacsony vaságy alatt a betonon aludtam. … Októberig visszaküldték minden csomagomat, úgy hogy hozzátartozóim elhalálozásomat feltételezték.”

Az egyik görög katolikus rabtárs így emlékszik vissza:
„A fegyelem itt nagy. Ledőlni lehetetlen, ülni is csak úgy lehet, mintha cöveket nyeltél volna, könyökre támasztott fejjel ülni, vagy a falnak nekidőlni tilos. Éjszaka csak hanyatt fekve, félig betakarva, kintlevő kezekkel lehet aludni, máskülönben felkeltenek. (…)
Síri csend uralkodik ebben az épületben, nyomasztóan síri csend. Az őrök is csak suttogva beszélnek, szőnyegen járnak, a jeleket halk tapssal és ujjcsattogtatással adják meg egymásnak. Már maga ez a csend is idegőrlő, hát ha még egyszerre belevisítanak ebbe a síri csendbe az artikulálatlan női és férfi hangok vegyesen, mintha nyúznának valakit. Mi folyik ilyenkor, az titok, senki nem tudja. Idegölő játék ez vagy valóság? Örök titok. Színészi módra játsszák-e meg ezeket, vagy valóban nekik tetsző vallomásra kényszerítenek valakit, ki mondja meg?”

Homolya Péter püspöki tanácsost, felsődomonyai plébánost (szül.: Nyarádkelecseny, 1903. december 23.,
† Beregszász, 1981. november 22.) először 1947. augusztus 21-én, majd 1950. november 28-án tartóztatják le és 1+25 év javító-munkatáborban eltöltendő szabadságvesztésre ítélik. Többek között az volt a „bűne”, hogy a templomban prédikált és hitoktatta az iskoláskorú gyermekeket. Fenntartotta a kőrösmezői magyar iskolát és mindenben támogatta a magyarokat.
Vorkután együtt raboskodott Csáti József munkácsi lekésszel. A lágerben véletlenül szemtanúja annak, amikor egy éjszaka ismeretlen rabtársai kalapáccsal agyonvernek egy besúgót. A nyomozáskor azonban erről hallgatnia kell, ellenkező esetben a következő éjjel őt is megölik.
Szabadulása után Beregszászon működött. 1981. november 20-án kórházba szállították gyomorperforációval. Még két napig élt. Krisztus Király ünnepének estéjén adta vissza lelkét Teremtőjének.

Melega Gabriella Anna OP

Minden népnek annyi és olyan papja van,
amennyit és amilyent becsületes egyéni és családi élettel
magának szült, nevelt és kiimádkozott.
Itt szükséges az Isten és az ember együttműködése.
Mindszenty József, 1974. 01. 15.

Mindszenty József halálának 35. évfordulóján

2010. május 8-án 10.30-kor

Dr. Erdő Péter bíboros, prímás,
esztergom-budapesti érsek
szentmisét mutat be
az esztergomi bazilikában
a hercegprímás sírja felett.

Szentbeszédet mond: Dr. Veres András
szombathelyi megyéspüspök
 

Kérjük a hívek minél nagyobb számú részvételét!

Impresszum

Vértanúink-Hitvallóink
Szentté avatások híradója
XVI. évfolyam 1. szám
(60. szám); 2010. március
Megjelenik évente négyszer
Kiadja
a Magyarországi Mindszenty Alapítvány
H-1125 Budapest, Felső Svábhegyi út 12.
Az Alapítvány honlapja: http://ungmind.hu
E-mail cím: ungmindgmail.com
Levélcím: H-1525 Bp., 114. Pf: 131.
Telefon: 00-36-1-201-0979
Fax: 00-36-1-356-8200

Felelős szerkesztő:
P. Szőke János SDB
az eljárások posztulátora

A Vértanúink - Hitvallóink címet viselő
értesítő a boldoggá avatások
híreit ismerteti.
Az értesítőt az érdeklődők díjtalanul
kapják. Önkéntes adományokat
az Alapítvány céljaira elfogadunk.

Magyarországon:
Erste Bank Hungary Rt.
Számlaszám: 11991102-02139889
IBAN:
HU58 1199 1102 0213 9889 0000 0000
Adószám: 18063703-1-43
Erdélyben az egyes egyházmegyei
központok, Felvidéken és a nyugati
országokban a magyar plébániák
közreműködésével lehet
adományokat eljuttatni.

Szedés, tördelés, nyomtatás:
Gloria Nyomda, Kolozsvár
igazgató: Nagy Péter

Internetre átdolgozta: Lauer Tamás

Vissza a tartalomhoz

<<<Előző oldal
Kezdő oldal